Aki figyelmen kívül hagyja a számokat, előbb-utóbb úgyis megfizet értük. Három vállalat, amely könyvelési trükkökkel és fantomnyereséggel csapta be a befektetőit — és hogyan lett volna elég egyetlen pillantás a lábjegyzetekre ahhoz, hogy időben kiszálljunk.
Az energiabirodalom, amelyet fantomnyereségre építettek
Az Enron — hat éven át „Amerika leginnovatívabb vállalata", aztán hamu.
Az Enront a 90-es években az energiakereskedelem úttörőjének látták. Andrew Fastow pénzügyi igazgató és Jeffrey Skilling vezérigazgató Mark-to-Market könyvelést alkalmazott hosszú távú gázszerződésekre: egy 20 éves szerződés teljes várható nyereségét azonnal lekönyvelték az eredménykimutatásba. A cash flow? Az majd később jön — vagy soha.
Ezzel párhuzamosan Fastow adósságot csatornázott különcélú társaságokba (belső elnevezésük Raptors és LJM volt), amelyek az Enron mérlegén kívül álltak, de Enron-részvényekkel voltak fedezve. Ez dokumentálva volt a 10-K lábjegyzeteiben — rejtjelezetten, de olvashatóan.
Hat egymást követő évben a Fortune magazin „Amerika leginnovatívabb vállalatának" nevezte az Enront. A részvény 90 dolláron állt. Aztán Jim Chanos short-eladó (Kynikos Associates) elolvasta a lábjegyzeteket. Felismerte a Ponzi-sémát: a különcélú társaságoknak emelkedő Enron-részvényárfolyamra volt szükségük, hogy ne omoljanak össze — és a jelentett nyereség részben magukból az Enronnal folytatott tranzakciókból származott.
14 hónappal később: a részvény 0,26 dolláron állt. Csőd 2001 decemberében. 20 000 alkalmazott vesztette el az állását és a nyugdíjjogosultságát. Az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég (akkoriban a Big Five egyike) is elbukott vele együtt. Skilling: 24 év börtön. Lay: az ítélethirdetés előtt meghalt.
A DAX-felkapaszkodó, akinek nem volt pénze
A Wirecard — Németország fintech-kirakata, amelynek zárolt számlái nem is léteztek.
A Wirecard 2018-ban lépett be a DAX 30-ba, a Commerzbank helyére. A részvényárfolyam 200 euróra kapaszkodott fel, Markus Braun pedig papíron milliárdos volt. De Dan McCrum, az FT riportere már 2015 óta rendszertelenségekről számolt be, 2019-től pedig egy részletes sorozatban is („House of Wirecard").
A lényeg: állítólag 1,9 milliárd euró volt zárolt számlákon Fülöp-szigeteki bankoknál — az ázsiai „third-party acquiring" üzletág biztosítékaként. Az EY könyvvizsgálói éveken át „megerősítették" ennek meglétét anélkül, hogy valaha közvetlenül beszéltek volna a bankokkal.
2020. június 18-án az EY végül kijelentette, hogy a pénz „valószínűleg nincs ott". Egy héten belül a részvény 100 euróról 1,28 euróra zuhant. Június 25-én: csőd.
A vörös zászló évek óta ott állt az éves jelentésben: a működési cash flow tartósan messze a nettó eredmény alatt maradt. Egy vállalat, amely nyereséget jelent, de nem termel készpénzt, vagy követelés-problémával küzd — vagy egy fantáziaproblémával. A Wirecard esetében az utóbbi volt igaz. A BaFin vizsgálat helyett short-eladási tilalmat rendelt el az FT kritikusai ellen.
Az unikornis-IPO, amelyet az S-1 dokumentum ölt meg
A WeWork — amikor a SEC kötelező közzététele szétszedte az értékelést.
A WeWorköt (közösségi irodák, később „The We Company") 2019 januárjában 47 milliárd dollárra értékelték — a SoftBank és Vision Fund alapja is jóváhagyta. Az IPO-t 2019 szeptemberére tervezték, Adam Neumannal, a karizmatikus alapítóval az élen.
2019 augusztusában a WeWork benyújtotta S-1 dokumentumát a SEC-hez — ez a kötelező közzététel egy IPO előtt. Az elemzők és pénzügyi újságírók először láttak valódi számokat. A kiábrándulás teljes volt:
1,9 milliárd dolláros veszteség 2018-ban. Bizarr összeférhetetlenségek: Neumann magánemberként vásárolt ingatlanokat, majd bérbe adta őket a WeWorknek. A „We" márkanevet saját magának fizettette ki 5,9 millió dollárért. A vállalatirányítás gyakorlatilag nem létezett, Neumann és felesége szuper-szavazati jogú részvényekkel ült az utódlási bizottságban.
A legfeltűnőbb a fantázia-mutató, a „Community-adjusted EBITDA" volt — egy olyan mutató, amely nemcsak a kamatokat, adókat és értékcsökkenést szűri ki, hanem a marketing-, adminisztrációs és új helyszínek beindítási költségeit is. Magyarul: „EBITDA, ha figyelmen kívül hagyjuk a költségeket."
Az IPO-t először elhalasztották, majd lefújták. Az értékelés 8 milliárd dollárra zuhant. A SoftBank átvette a többségi részesedést, és eltávolította Neumannt (egy híres, mintegy 1,7 milliárd dolláros arany ejtőernyővel). 2023-ban a WeWork csődöt jelentett.