📊 Volume Profile

Az alapkurzuson a volument oszlopként ismerted meg a chart alatt: minden gyertya kap egy oszlopot, amely megmutatja, mennyit kereskedtek az adott időszak alatt. Ez hasznos — egy kitörés vastag oszloppal komolyabb, mint egy vékonnyal. De ez az idő alapú volumen egy beépített vakfoltot hordoz: a „mikor kereskedték" kérdésre válaszol, nem a „hol"-ra.

Képzeld el, hogy egy piacot figyelsz, amely egy egész napon át egy szűk sávban oszcillál. Az idő alapú volumen egyenletesen magas oszlopokat mutat — de nem árulja el, hogy a kereskedés messze legnagyobb hányada a sáv közepén, egyetlen árszinten zajlott. Éppen ez a szint az, ahol a vevők és eladók a legintenzívebben megegyeztek. Ez egy horgony, egy mágnes — és csak akkor látod, ha a volument nem az idő, hanem az ár fölött ábrázolod.

A tengely ezen megfordítását Volume Profile néven ismerik (vagy Volume-at-Price néven). A chart alatti függőleges oszlopok helyett vízszintes oszlopokat rajzolsz a chart mellé — egyet minden árszintre. Minél hosszabb az oszlop, annál több kontraktus vagy részvény cserélt gazdát pontosan azon az áron. Egy idősorból eloszlás lesz. Az eloszlások pedig elárulják, hol van a piac súlypontja.

VbP, VPVR és VRVP — ugyanaz az ötlet, más címke

A platformok különbözőképp nevezik el az eszközt, de a lényegük mindig ugyanaz:

• VbP — Volume by Price: A gyűjtőfogalom. Volumen árszintenkénti lebontásban.
• VPVR — Volume Profile Visible Range: A profil pontosan azon a szakaszon számol, amelyet éppen látsz a képernyőn. Ha kizoomolsz, a profil vele együtt változik. Praktikus gyors felderítéshez.
• VRVP / Fixed Range: Manuálisan kijelölsz egy szakaszt (például egy ralit vagy egy zuhanást), és a profil csak ezen a rögzített szakaszon számol — függetlenül attól, hogyan zoomolsz utána.

A „visible" és a „fixed" közötti különbség nem kozmetikai: a Visible Range profil egy nagyító a pillanathoz, a Fixed Range profil egy adott piaci fázis rögzített elemzése. Hogy melyiket mikor használod, azt a 4. szekcióban tisztázzuk.

A gyökerek: Market Profile és Auction Market Theory

A Volume Profile nem az égből pottyant — az 1980-as évek egy ötletének modern, volumenalapú továbbfejlesztése. A chicagói kereskedő, J. Peter Steidlmayer fejlesztette ki a Market Profile-t a Chicago Board of Trade-en. A kiindulópontja egy egyszerű, mégis mélyreható felismerés volt: a piac egy folyamatos aukció. Az ár azért emelkedik, hogy eladókat vonzzon, és azért esik, hogy vevőket vonzzon — állandóan azt a szintet keresi, ahol elég ellenfél van jelen a kereskedés lebonyolításához. Ezt a szemléletet Auction Market Theory néven ismerik.

Steidlmayer nem a volument mérte áranként, hanem az időt áranként: hány félórás periódusban érintette a piac egy adott szintet? Minden periódust egy betűvel jelölt — az első félórát „A"-val, a másodikat „B"-vel, és így tovább. Ezek a betűk áranként egymásra rakódva oszlopokká álltak össze. Ezt TPO-nak nevezte el: Time-Price-Opportunity. Minden betű egy „lehetőség" (opportunity), amelyben a piac egy bizonyos ideig kínálta ezt az árat egy szereplőnek.

Miért számít ez az eredet? Mert a fogalmak, amelyekkel hamarosan találkozol — Point of Control, Value Area, a betűformák — nem önkényes indikátor-találmányok. Egy alaposan átgondolt elmélet szókincse arról, hogyan működnek a piacok aukciós rendszerként. Aki a profilt csak „színes oszlopoknak" olvassa, elszalasztja az igazi üzenetet: a piac elárulja, hol érzi magát jól, és honnan menekül.

A Volume Profile néhány jól elnevezett építőelemből áll. Ha ezt a négy fogalmat egyszer elsajátítottad, bármelyik profilt el tudod olvasni — függetlenül attól, melyik platformon vagy.

A négy építőelem

Miért pontosan 70 százalék a Value Area?

A szám sem véletlen, sem puszta konvenció: Steidlmayer a szórás fogalmát a statisztikából ültette át a piacra. Egy normáleloszlásban az összes érték körülbelül 68 százaléka az átlagtól egy szórásnyi távolságon belül található. A piacra lefordítva: a Value Area az az ártartomány, amelyben nagyjából a kereskedés 70 százaléka zajlott — vagyis ahol a piac „fairnek" fogadta el az árát. Ami ezen kívül esik, az az aukció szélsőségei: olyan szintek, amelyeket a piac csak röviden tesztelt, majd gyorsan elhagyott.

A POC és a Value Area mint dinamikus támasz/ellenállás

A klasszikus támasz- és ellenállásvonalakat kiemelkedő csúcsoknál és mélypontoknál húzod meg. A POC és a VA határai volumen által alátámasztott szinteket adnak — és ezek gyakran robusztusabbak, mert valódi pozíciók állnak mögöttük. Egy tipikus mechanizmus:

• Amikor az ár alulról közelít a POC-hoz, az gyakran ellenállásként viselkedik: sokan, akik itt vásároltak, break-evennél akarnak kiszállni.
• Ha az ár visszaesik a Value Areába, a VAL határ gyakran felfogó vonalként szolgál — és a POC egy visszamozdulás célpontjává válik (erről bővebben az 5. szekcióban).
• Ha az ár lendülettel elhagyja a Value Areát és elfogad egy új szintet, az egész „fair sáv" eltolódik — ez valódi trendváltás jele, nem csupán egy kiugró érték.

VWAP — az intézményi napi horgony

A profil mellett van egy második, szorosan kapcsolódó volumen-ár referencia, amelyet ismerned kell: a VWAP — a Volume Weighted Average Price. Míg a profil sok áron átívelő eloszlás, a VWAP egyetlen vonal: a szezon kezdete óta számított volumensúlyozott átlagár.

Az intézményi kereskedők számára a VWAP a saját végrehajtásuk viszonyítási alapja: aki a VWAP alatt vesz és felette ad el, jobban kereskedett, mint a napi átlag. Pontosan ezért viselkedik a VWAP napon belül mágnesként és pivotként — ez az az ár, amelyhez a nagy szereplők igazodnak. A szórássávok (gyakran ±1, ±2, ±3 SD-ként rajzolva) statisztikai szélsőségzónákat jelölnek e horgony körül, hasonlóan ahhoz, ahogy a VA határai körülveszik a POC-ot.

Most kifizetődik az 1. szekcióból ismert eredet. Steidlmayer TPO-betűi jellegzetes sziluettekké rakódtak egymásra — és ezek a formák annak a betűnek a nevét viselik, amelyre hasonlítanak. A profil alakja elárulja, az aukció melyik fázisában jár éppen a piac: egyensúlyban vagy átmenetben.

A D-profil — Balance

A D-profil a normálforma: vastag volumen-maximum középen, amely felfelé és lefelé szimmetrikusan vékonyodik — a klasszikus haranggörbe. A POC középen helyezkedik el. Ez a forma egyensúlyt jelent: a vevők és eladók nagyjából megegyeznek a fair árban, a piac a középpontja körül forog. Ebben a fázisban a mean-reversion setupok működnek a legjobban — a szélek elutasítást kapnak, a középpont vonz.

A P-profil — Accumulation vagy Short-Covering

A P-profilban a vastag volumen fent ül, alatta lefelé nyúló vékony „szárral". Így olvasandó: a piac alulról jött, felfelé lőtt ki, és ott talált egy elfogadási zónát, amelyben sok volumen halmozódott fel. Ez tipikusan Accumulation (nagy szereplők pozíciót építenek) vagy short-covering (a short eladók pánikban fedeznek, és felhajtják az árat) idején történik. Az alatta lévő vékony szár az a gyors mozgás, amely alig hagyott hátra volument. Egy P-profil egy downtrend végén gyakran mélypontjelző.

A b-profil — Distribution vagy Long-Liquidation

A b-profil a tükrözött P: a vastag volumen lent fekszik, a vékony szár felfelé mutat. A piac fentről jött, gyorsan esett, és lent talált egy elfogadási zónát. Az ok általában Distribution (az eladók szétosztják állományukat) vagy long-liquidation (a vevők nyomás alatt feladják). Egy b-profil egy uptrend végén figyelmeztető jel — a Distribution csúcsra utal.

A dupla eloszlás

Gyakran találkozol két különálló volumen-kidudorodással rendelkező profilokkal, amelyeket középen egy vékony LVN-zóna köt össze. Ez egy dupla eloszlás. Akkor keletkezik, ha a piac először egyensúlyba kerül egy zónában, aztán lendülettel kitör, és egy új szinten újra egyensúlyba kerül. A köztük lévő vékony híd diagnosztikailag értékes: azt a szintet jelöli, amelyen a piac gyorsan átkelt, és alig fogadta el — klasszikus törési pont. Ha az ár visszatér oda, gyakran ismét átrohan rajta (lásd az LVN-setupot az 5. szekcióban).

Balance kontra trend

Végső soron minden forma egyetlen alapkérdésre vezethető vissza: a piac egyensúlyban van, vagy trendel?

• Balance (D-profil, széles, szimmetrikus): játssz a szélekkel a középpont ellen. Mean Reversion.
• Trend / átmenet (P, b, vékony hosszú profilok, dupla eloszlások): a piac új szintet keres. A Mean Reversion veszélyes — itt a Momentum számít, és az, hogy az aukcióval tartasz.

Ezt a megkülönböztetést mielőtt setupot választanál, kell megtenned. A rossz eszköz a rossz fázisban a Volume Profile melletti veszteségek leggyakoribb oka.

Egy profil csak annyira informatív, amennyire az az időtáv, amelyen számítják. Ugyanazok az adatok teljesen más profilt adnak attól függően, hogy egyetlen szezont, több hetet vagy egy manuálisan kijelölt szakaszt veszel figyelembe. Három típust kell megkülönböztetned — és tudnod kell, melyik illik a stílusodhoz.

Szezonprofil

A szezonprofil (más néven napi profil) pontosan egy kereskedési szezonra számol — egy napra, néha egy órára. Minden napra saját profilt kapsz, saját POC-kal és saját Value Areával. Ez az intraday és scalp kereskedők eszköze: a tegnapi POC, a tegnapi VAH és VAL a legfontosabb referenciapontok a mai kereskedéshez. Ha a piac ma a tegnapi Value Arean belül nyit, valószínű a Balance; ha jelentősen felette vagy alatta nyit, az átmenetre utal.

Kompozit profil

A kompozit profil sok szezont olvaszt össze egyetlen nagy profillá — például több hétre, egy hónapra vagy egy egész negyedévre. Megmutatja a strukturálisan legfontosabb szinteket: a HVN-t, ahol a piac hosszú időn át intenzíven kereskedett, és az LVN-t, amelyen mindig gyorsan átrohant. A kompozit profilok a swing és pozíciós kereskedők eszközei: megadják a napokon és heteken át tartó nagy mágneseket és vákuumzónákat.

Visible Range és Fixed Range profil

Ez a két típus összetartozik, mert mindkettő rugalmas, csak másképp kötött:

• Visible Range (VPVR): Pontosan azon számol, ami éppen a képernyődön van. Zoomolsz vagy görgetsz, és a profil változik. Ideális gyors felderítéshez — végigmész a charton, és azonnal látod, hol vannak az adott fázis súlypontjai.
• Fixed Range (VRVP): Manuálisan kijelölsz egy kezdő- és végpontot, és a profil rögzítve számol ezen a szakaszon — függetlenül attól, hogyan zoomolsz utána. Ideális célzott elemzésekhez: egy adott rali profilja, egy zuhanás, a sáv az utolsó gyorsjelentés óta.

Melyik típus melyik stílushoz?

Bevált gyakorlat a kombinálás: egy swing kereskedő a nagy képhez egy kompozit profilt helyez a struktúráért, és emellé ráteszi a szezonprofilt a belépés időzítéséhez. Így egyszerre használod mindkét felbontást — analóg módon az alapkurzus multi-timeframe elemzésével.

Most az elmélet tervvé válik. A Volume Profile nem egy jelzésgenerátor, amely azt kiabálja rád, hogy „itt vegyél" — ez az elfogadás és elutasítás térképe. Ezen a térképen három visszatérő, robusztus setup található.

1. setup — Value Area visszatérés a POC-hoz (Mean Reversion)

A mindennapi kenyér-vaj setup az egyensúlyban lévő piacon (D-profil). Az ötlet: egyensúlyban a POC a fair ár, és a Value Area szélei túlfeszítettek. Ha az ár felülről érinti a VAL-t (vagy alulról a VAH-t), és elutasítást mutat — egy fordulógyertya, egy doji, egy hosszú kanóc —, akkor a POC irányába lépsz be. A POC a célod, nem az ellentétes szél: ez a legerősebb mágnes, és eddig a pontig a legmagasabb a valószínűség.

• Belépés: elutasítás a VAL-nál (long) vagy a VAH-nál (short).
• Cél: POC.
• Stop: közvetlenül a Value Areán kívül — mert a VA egyértelmű törése azt jelenti, hogy az egyensúly felborul, és a setup érvénytelen.

2. setup — A Naked POC mint mágnes

A Naked POC (más néven Virgin POC) egy korábbi szezon POC-ja, amelyet az ár azóta soha többé nem érintett. Ezek az érintetlen szintek nyitott számlaként viselkednek: a piac egyszer megállapított ott egy fair árat, aztán elhagyta — és meglepő megbízhatósággal hajlamos egyszer visszatérni és „beszedni" azt. Egy jelenlegi ár feletti Naked POC bullish célpont, egy alatta lévő bearish.

A gyakorlatban megjelölöd a legfrissebb érintetlen POC-okat, és célmágnesként kezeled őket: az irányukba mutató trade-ek hátszéllel bírnak, és amikor az ár elér egy Naked POC-ot, ott reakciót vársz (elutasítást vagy időzést).

3. setup — LVN mint kitörési zóna (Momentum)

Míg a HVN-zónák fékeznek, az LVN-zónák vákuumot jelentenek. Ha az ár lendülettel ér egy Low Volume Node-ba, ott hiányzik a volumen, amely megállíthatná — gyakran egyenesen átrohan a következő HVN-ig. Ez a Momentum-setup: ha az ár betör egy LVN-be, a mozgással együtt mész, és a következő volumenklasztert célzod meg. Ez különösen tisztán működik egy dupla eloszlás vékony hídjánál.

VWAP-retest mint konfluenciaszűrő

Ezek közül egyik setupot sem szabad elszigetelten kereskedned. A legerősebb szűrő a konfluencia — amikor több független referencia ugyanarra a szintre mutat. Az intraday VWAP itt a legjobb szövetségesed: ha egy mean-reversion long a VAL-nál egybeesik egy alulról jövő VWAP-retesttel, két intézményi horgonyod van ugyanazon a helyen. Az ilyen dupla találatok a legjobb kockázat-hozam arányú trade-ek.

A setupok áttekintése