🛡️ Az 1R-szabály — Az első kockázati beállításod

Kezdjük egy kellemetlen igazsággal: a kezdők 95%-a nem azért veszít pénzt, mert rosszul elemez, hanem mert túl sokat kockáztat egy-egy ügyleten. Még a megfelelő részvényeket is kiválaszthatják — de egyetlen túlméretezett veszteséges pozíció elég ahhoz, hogy hat jó ügylet eredményét eltüntesse. Ez nem balszerencse. Ez matematika.

Lehet, hogy más fejezetekben már találkoztál olyan fogalmakkal, mint a Kelly-kritérium, a volatilitás-skálázás vagy a portfólió-korreláció. Ezek is fontosak — de csak később. Előbb egyetlen egyszerű szabályra van szükséged, amely megakadályozza, hogy már az első hónapokban felrobbantsd a számládat.

Ez a fejezet öt szakaszban mutatja be, mi az az 1R, hogyan számítod ki a portfóliódra, és hová teszed valójában a stop-losst. A végére pontosan tudni fogod, hány eurót kockáztathatsz ügyletenként — és hogy miért.

1R = az a maximális összeg, amit ügyletenként veszíthetsz. Ez jellemzően a teljes portfólióértéked 1–2%-a. Az „R" a Risk (kockázat) szóból ered — kockázat ügyletenként.

A képlet elég egyszerű ahhoz, hogy fejben kiszámold:

• 1%-os szabály: portfólióérték × 0,01
• 2%-os szabály: portfólióérték × 0,02

Példa: portfólió = 10 000 €. Ekkor 1R = 100 € (1%-nál) vagy 200 € (2%-nál). Ennél többet nem veszíthetsz egyetlen ügyleten sem. Kész, ennyi.

Miért éppen 1–2%?

A szám elsőre elenyészőnek tűnik. „Csak 100 eurót kockáztassak egy 10 000 eurós portfólión? Mi értelme van ennek?" — pontosan ezt gondolja a legtöbb kezdő, közvetlenül azelőtt, hogy aláírja a saját totális veszteségének tervrajzát.

Számold ki magad: 2%-os kockázat mellett ügyletenként nagyjából 35 egymást követő veszteségre van szükség ahhoz, hogy elveszítsd a portfóliód felét. 10%-os kockázatnál már 7 egymást követő veszteség is elég. És ha egyszer elveszítetted a portfóliód 50%-át, a megmaradt 50%-ot meg kell duplázni (+100%!), hogy nullára kijöjj. Ezt az aszimmetriát drawdown-matematikának hívják — bővebben a 6. fejezet — Kereskedési gyakorlat és kockázat részben.

Az elmélet önmagában nem elég. Nézzük meg, hogyan néz ki az 1R a gyakorlatban különböző portfóliómérethez:

Az 1R-től a pozícióméretig — a recept

Az 1R megmondja, hány eurót kockáztathatsz. Most ezt le kell fordítanod egy konkrét darabszámra. A képlet:

Konkrét példa: a portfóliód 10 000 €, az 1%-os szabályt használod → 1R = 100 €. Egy részvényt akarsz venni 50 €-ért, és úgy döntöttél, hogy a stopod 45 €-nál legyen (erről bővebben a következő szakaszban).

• Kockázat darabonként: 50 € − 45 € = 5 €
• Maximális pozícióméret: 100 € ÷ 5 € = 20 darab
• Ténylegesen bevetett tőke: 20 × 50 € = 1 000 €

1 000 eurót teszel be — de ebből csak 100 eurót kockáztatsz (a stopig terjedő távolságot). Ez a különbség a bevetett tőke és a kockázat között. A kezdők ezt a kettőt folyton összekeverik. Jegyezd meg: a kockázatod mindig a stopig terjedő távolság szorozva a darabszámmal — nem a teljes megbízás értéke.

Minél szorosabb a stopod, annál több darabot vehetsz ugyanabból az 1R-ből. Minél tágabb, annál kevesebbet. Ebből világos: a stop-loss határozza meg a pozícióméretedet — nem fordítva.

A stop-loss egy olyan megbízás, amely automatikusan elad, amint az árfolyam az általad megadott szint alá esik. Ez a „vészkijáratod" — az önmagadnak tett ígéret, hogy kiszállsz egy ügyletből, mielőtt tönkretenné a hónapodat.

Három típust érdemes ismerni minden kezdőnek:

A gyakorlatban az Interactive Brokersnél (IBKR)

Az IBKR-nél használhatsz bracket megbízást: egyszerre adod meg a belépést, a stop-losst és egy opcionális profitcélt. Amint a belépés teljesül, a stop és a cél megbízás automatikusan aktívvá válik. Nagyon kényelmes — a megbízás beadása után becsukhatod a laptopodat anélkül, hogy idegesen bámulnád a chartot.

Más brókereknél (Trade Republic, Scalable Capital, comdirect) hasonló funkciók léteznek: „OCO megbízás", „kombinált megbízás" vagy „bracket". A mechanika mindenhol ugyanaz.

Technikailag hová tegyem a stopot?

A stop távolságának a chartból kell következnie, nem a vágyaidból. Tipikus viszonyítási pontok:

• Egy support szint alá (a legutóbbi heti/havi mélypont)
• Egy mozgóátlag alá (pl. az 50 napos vonal)
• Fix százalékos távolságra (pl. −7% a belépéstől — egyszerű, de durva)

A technikai stop-elhelyezésről bővebben a 3. fejezet — Technikai elemzés részben. Az egészen első ügyletedhez egy százalékalapú stop teljesen megfelel — a lényeg, hogy egyáltalán legyen.

Gratulálok — ha eddig eljutottál, már a kezdők azon 5%-ába tartozol, akik ténylegesen tudják, mi az az 1R. Összefoglalva:

• ✅ Ismered az 1R-edet euróban (portfólió × 1% vagy 2%).
• ✅ Tudod, hogyan számítsd ki a pozícióméretet az 1R-ből és a stop-távolságból.
• ✅ Ismered a stop-loss típusokat, és tudod, miért a stop-market megbízás a helyes választás kezdőknek.
• ✅ Ismered a stopok korlátait (gap-ek és összeomlások).

Hogyan tovább?

• Matematikai mélység: a 6. fejezet — Kereskedési gyakorlat és kockázat mélyebben tárgyalja a Kelly-kritériumot, a drawdown utáni helyreállást, a volatilitás-skálázást, a diverzifikációt és a portfólió-korrelációt. Ez a következő nagy lépésed, ha az 1R már szilárdan megy.
• Chartolvasási készségek: a 3. fejezet — Technikai elemzés megmutatja, hogyan olvasd ki a support- és rezisztenciaszinteket — ez elengedhetetlen a jó stop-elhelyezéshez.
• Pszichológia: a 4. fejezet — Mindset elmagyarázza, miért soha nem szabad elmozdítanod a stopodat, miután egy ügylet ellened fordult. Az ott található három igaz történet kötelező olvasmány.
• Érdekelnek az opciók? Ha már uralod a részvényeket, érdemes megnézni a 9.0. fejezet — Bevezetés az opciókba anyagot (fejlesztés alatt). Az opciók nem kezdő témák — de ha az 1R már a második természeted, hatékony eszközzé válnak.

Egy utolsó tipp: mielőtt tovább olvasol, írd fel most rögtön a saját 1R-összegedet egy papírra, és tűzd ki a monitorodra. Minden ügylet ezzel a számmal való szembenézéssel kezdődik. Mindig.