🇬🇪 Grúzia tradereknek

Grúziát a kivándorlók körében adózási bennfentes tippként emlegetik – és a modell lényege valóban vonzó: Grúzia a magánszemélyeket a területi elv szerint adóztatja. Ez azt jelenti, hogy csak a grúziai forrásból származó jövedelemhez nyúl hozzá; a valódi külföldi jövedelem – ide tartozik a külföldi értékpapírszámlán realizált árfolyamnyereség, a külföldi osztalék és kamat is – a Grúziában illetőséggel rendelkező magánbefektetőnél alapvetően adómentes (0 %) marad. A grúziai forrásból származó jövedelmet 20 %-os egykulcsos jövedelemadó terheli.

Három dolog már az elején meghatározó. Először: Grúzia a D-A-CH országok szemszögéből harmadik ország – nincs uniós szabad mozgás, nincs automatikus tartózkodási jog (ugyanakkor sok állampolgárság számára nagyon liberálisak a tartózkodási szabályok). Másodszor: Németországgal, Ausztriával és Svájccal kettős adóztatást kizáró egyezmények (DBA) állnak fenn. Harmadszor: a sokat reklámozott, 1 %-os átalányadós Small Business státusz az aktív értékpapír-trader számára általában éppen nem használható – a pénzügyi és értékpapír-ügyletek a kizárt tevékenységek közé tartoznak (részletek a kereskedési jövedelmekről szóló szakaszban).

⚠️ Nem minősül adótanácsadásnak. Ez a fejezet tárgyszerű tájékozódást szolgál, és nem helyettesíti az egyedi tanácsadást. A döntő kérdés Grúziában nem az, hogy „mekkora a kulcs”, hanem az, hogy egy jövedelem külföldinek (0 %) vagy grúziai forrásúnak (20 %) minősül-e – és ez a besorolás a Grúziából végzett aktív kereskedésnél korántsem magától értetődő. Minden lépés előtt olyan szakmai tanácsot kell kérni, amely ismeri a jelenlegi grúziai gyakorlatot és a származási országot egyaránt.

Az árfolyamnyereségek grúziai adóztatásánál minden a forráson múlik: grúziai vagy külföldi. A területi elv a magánszemélyeket mentesíti a valódi külföldi jövedelem adója alól – a kulcs tehát abban rejlik, hogy a kereskedési nyereséged külföldinek minősül-e.

A tipikus kivándorló tradernél, aki külföldi értékpapírokat egy külföldi értékpapírszámlán (pl. európai vagy amerikai brókernél) tart, az üzenet egyértelmű: ezek az árfolyamnyereségek a területi elv hatálya alá esnek, és Grúziában alapvetően nem váltanak ki jövedelemadót – Thaifölddel ellentétben ez nem függ a Grúziába történő átutalástól. A nyereség szabadon áramolhat Grúziába.

Különleges eset: üzletszerű / professzionális kereskedés és az 1 %-os tévhit

Grúzia ismeri a Small Business státuszt: az egyéni vállalkozóként (Individual Entrepreneur) bejegyzett önálló vállalkozó évi 500 000 GEL határig mindössze 1 %-ot fizet a forgalom után (efelett 3 %). Ez egy aktív trader számára csábítóan hangzik – az értékpapír-kereskedésnél azonban rendszeresen nem működik:

• A pénzügyi és értékpapír-ügyletek ki vannak zárva. A Small Business státusz alól kivett tevékenységek közé tartozik többek között a pénzügyi szolgáltatás, a valutaváltás és a pénzügyi közvetítés – az értékpapír-kereskedés is jellemzően ide esik. A professzionális tőzsdei kereskedő tehát éppen nem célcsoportja az 1 %-os szabálynak.
• A tőkenyereség nem számít forgalomnak. Az értékpapírok értékesítéséből származó nyereséget (az ingatlanokéhoz és a járművekéhez hasonlóan) a Small Business státusz forgalmának kiszámításából kivonják – az 1 %-os kulcs tehát még fennálló státusz esetén sem vonatkozik rájuk.

Ha a kereskedés külföldi értékpapírokkal végzett magánvagyon-kezelés marad, a területi elv érvényesül (0 %) – ez a vonzó alapeset. Ha viszont a kereskedés Grúziából szervezett, üzletszerű tevékenységgé válik grúziai forrásvonatkozással (például felismerhetően vállalkozói struktúrával, harmadik személyek részére vagy grúz társaságban), a besorolás átbillenhet: ekkor 0 % helyett 20 % jövedelemadó (társaság esetén 15 % társasági adó) fenyeget – az 1 %-os kedvezmény nélkül, mert az pénzügyi ügyletekre le van zárva. Hogy pontosan hol húzódik a határ az adómentes magán-külföldi befektetés és a grúziai forrású jövedelem között, azt magas kereskedési intenzitásnál előre tisztázni kell.

Megjegyzés a kriptóról: a grúz adóhatóság a magánszemélyek kriptovaluta-eladásából származó nyereségét történetileg nem grúziai forrásként sorolta be (végeredményben adómentes magánszemélyeknek; a külföldi devizára történő csere ráadásul áfamentes). A kezelés tovább fejlődik, és különbséget tesz a magánbefektetés és az üzletszerű kriptokereskedés között – a költözés előtt a hatóság aktuális álláspontját kötelező érvénnyel ellenőrizni kell.

Grúzia esetében is külön kell választani az adóügyi illetőséget (ez dönti el, hogy egyáltalán részesülsz-e a területi elv előnyeiből) és a tartózkodási jogot. Grúzia két utat kínál az adóügyi illetőséghez – a klasszikus napok szerinti tesztet és egy különlegességet a vagyonosok számára.

1. út – a 183 napos szabály

Grúziában adóügyi illetőségű az, aki az adott adóévben végződő bármely, egymást követő 12 hónapos időszakon belül 183 napot vagy annál többet tartózkodik Grúziában. Aki eléri ezt a jelenlétet, és életközpontját ténylegesen Grúziába helyezi át, a területi elv klasszikus kedvezményezettje.

2. út – a HNWI-adóügyi illetőség napszámlálás nélkül

Grúzia a vagyonos személyek (High Net Worth Individuals, HNWI) számára lehetővé teszi az adóügyi illetőséget a 183 napos jelenlét nélkül. Ez a legtöbb országhoz képest különlegesség – de igényes feltételekkel jár. A jelenleg (állapot: 2026) közölt kritériumok szerint a következő pontok mindegyikének teljesülnie kell:

Fontos: a HNWI-út adóügyi illetőségi igazolást (tanúsítványt) biztosít, de nem változtat a területi elven – a HNWI-illetőségű személyt is csak a grúziai forrásból származó jövedelem után adóztatják. Megoldja viszont azt a gyakorlati problémát, hogy sok származási ország a kiköltözés elismeréséhez valódi új illetőséget követel; a tényleges életközpont nélküli papír azonban ezt az igazolást a D-A-CH országokkal szemben nem pótolhatja (lásd a fő buktatót).

Tartózkodási jog

Sok állampolgárság (köztük az uniós polgárok) legfeljebb 365 napig vízum nélkül tartózkodhat Grúziában. A tartós tartózkodáshoz tartózkodási engedélyek jöhetnek szóba (többek között munka, vállalkozás vagy egy minimális értéktől induló ingatlantulajdon alapján). A tartózkodási jogot meg kell különböztetni az adóügyi illetőségtől – az előbbi a tartózkodást teszi lehetővé, az utóbbi az adóztatásról dönt.

A területi elv valós és nagyvonalú – a buktatók kevésbé a kulcsban, mint a besorolásban és a szabályos kiköltözésben rejlenek:

• A forrás kérdése. A „külföldi = 0 %” csak addig érvényes, amíg a kereskedésed valóban külföldi, magánjelleggel kezelt befektetésnek minősül. Aki intenzíven, üzletszerűen és felismerhetően Grúziából szervezve kereskedik – esetleg grúz struktúrán keresztül vagy harmadik személyek részére –, azt kockáztatja, hogy a jövedelem grúziai forrásnak minősül, és 20 %-kal (társasági formában 15 %-kal) adózik. A reklámozott 1 %-os Small Business státusz itt nem segít, mert a pénzügyi/értékpapír-ügyletek ki vannak zárva.
• A HNWI-út drága. A napszámlálás nélküli HNWI-illetőség kényelmesnek hangzik, de jelentős vagyont és a gyakorlatban erős grúziai kapcsolatot követel (közölt adatok szerint: legalább 500 000 USD értékű grúziai vagyon, továbbá tartózkodási engedély vagy grúziai forrásból származó jövedelem). Ez nem mindenki számára nyitja meg az ajtót – a pontos küszöbértékeket előzetesen, kötelező érvénnyel tisztázni kell.
• Nem uniós tagállam – nincsenek uniós szabadságok. Grúzia harmadik ország: nincs automatikus tartózkodási jog (liberális szabályok azonban vannak), más jogi és igazgatási környezet, más bankrendszer.
• Banki szolgáltatások és CRS. Grúzia részt vesz az automatikus információcserében (CRS) (az első adatszolgáltatások 2024-től). A számlákat és a tőkejövedelmeket jelentik az illetőség szerinti államnak – a területi elv nem véd a korábbi hazai állam felé való átláthatóság ellen.
• Szubsztancia a papír helyett. A valóban költséges rész a D-A-CH országok elhagyásánál lehet. Aki csupán papíron szeretne grúz lakóhelyet (például HNWI-tanúsítvánnyal), az életközpontját azonban ténylegesen Németországban tartja, az ottani korlátlan adókötelezettséget nem szünteti meg – ekkor minden úgy marad adóköteles, mint korábban, csupán további magyarázatot kell adni.

🌍 Grúzia harmadik ország. A német kiköltözési adóztatás korábbi EU/EGT-kedvezményei – különösen a tényleges eladásig terjedő, kamatmentes, határozatlan idejű halasztás – 2022 óta megszűntek, és senkire nem vonatkoznak többé, a célországtól függetlenül. Tehát nem az „EU kontra harmadik ország” a kérdés, hanem a régi kontra jelenlegi jog. Mindhárom D-A-CH országgal fennállnak ugyanakkor kettős adóztatást kizáró egyezmények.

🇩🇪 Németország

Németország–Grúzia DBA: hatályban van – aláírták 2006. június 1-jén, 2008-tól alkalmazandó, később jegyzőkönyvvel egészítették ki. Az egyes jövedelemtípusokra elosztja az adóztatási jogokat, és enyhíti a kettős adóztatást; a tőkejövedelmekre és az árfolyamnyereségekre való konkrét alkalmazást egyedileg kell vizsgálni.

§ 6 AStG (kiköltözési adóztatás): Kiköltözéskor értékesítést fikcionálnak, ha valaki tőketársaságban 1 %-os vagy azt meghaladó részesedést tart (§ 17 EStG); 2025 óta ezenkívül az § 19 InvStG § 6 AStG mintájára kialakított szabálya a befektetési alap-/ETF-jegyeket is érinti (alaponként 1 %-os részesedéstől vagy 500 000 € feletti bekerülési értéktől). A tipikus, ezen küszöbök alatti széles körben szórt portfólióval rendelkező tradernél a § 6 nem alkalmazandó. Fontos a hatályos jogállásról: az EU/EGT-be történő kiköltözéseknél korábban lehetséges kamatmentes, eladásig tartó határozatlan idejű halasztás már nem létezik – 2022 óta az adót kiköltözéskor megállapítják, kérelemre csak hét egyenlő éves részletben történő fizetés lehetséges (§ 6 Abs. 4 AStG, rendszerint biztosíték ellenében). Ez Grúziára ugyanúgy érvényes, mint bármely más célországra.

§ 2 AStG (kiterjesztett korlátozott adókötelezettség): Grúzia a külföldi tőkejövedelmekre vonatkozó 0 %-ával a magánbefektető számára az § 2 AStG értelmében az alacsony adószintű ország tankönyvi esete. Ha ezenfelül a további feltételek is teljesülnek (német állampolgárság, az elmúlt 10 évben legalább 5 évig korlátlan adókötelezettség, jelentős, fennmaradó belföldi gazdasági érdekeltségek), Németország bizonyos német jövedelmeket a kiköltözést követően még legfeljebb 10 évig kiterjesztetten adóztathat. A kiterjesztett korlátozott adókötelezettség a belföldi forrásokat érinti, nem a grúziai külföldi nyereségeket – ez azonban az oka annak, hogy a Grúziába költözést gondosan meg kell tervezni és dokumentálni.

🇦🇹 Ausztria

Ausztria–Grúzia DBA: hatályban van – aláírták 2005. április 11-én, 2006-tól alkalmazandó (módosító okmány 2012/2013). A tőkevagyonra vonatkozó osztrák kiköltözési adóztatás az § 27 Abs. 6 EStG szerint a meg nem állapítási koncepciót csak az EU/EGT-n belüli kiköltözéseknél ismeri. A harmadik ország Grúziánál ez nem érvényes – a kiköltözési adót kiköltözéskor megállapítják és esedékessé teszik (nincs halasztás, mint uniós költözésnél).

🇨🇭 Svájc

Svájc–Grúzia DBA: hatályban van – aláírták 2010. június 15-én, 2012-től alkalmazandó. Svájc a magán értékpapír-nyereségekre nem ismer általános kiköltözési adóztatást – a magán tőkenyereség egyébként is adómentes. A tipikus magán-tradernél a Svájcból Grúziába költözés adózási szempontból nagyrészt semleges (különleges esetek: üzletszerű értékpapír-kereskedés, ingatlannyereség). A működő DBA a folyamatos hozamokat védi a kettős adóztatástól.

✅ Alkalmas azoknak a tradereknek, akik az életközpontjukat ténylegesen Grúziába helyezik át (a D-A-CH országokbeli lakóhely feladása, 183 napot meghaladó valódi jelenlét vagy szabályosan teljesített HNWI-út), és a tőkéjüket külföldi értékpapírokba fektetett magánbefektetésként külföldi brókeren keresztül kezelik – rájuk a területi elv érvényes, és az árfolyamnyereség Grúziában 0 %-kal adózatlan marad, remittance-feltétel nélkül. Emellett vonzó az alacsony megélhetési költség, a liberális tartózkodási szabályok és a D-A-CH országokkal fennálló DBA-k. A D-A-CH országokból csak a §-6-küszöbök alatti széles körben szórt portfóliót érdemes magunkkal vinni (nincs 1 %-os részesedés, nincsenek 500 000 € feletti nagy ETF-/alappozíciók), és nem szabad jelentős belföldi érdekeltségeket megtartani.

❌ Kevésbé alkalmas azoknak a tradereknek, akik az értékpapír-kereskedésükhöz az 1 %-os Small Business státuszra spekulálnak (a pénzügyi/értékpapír-ügyletek ki vannak zárva – ez az út a professzionális tőzsdei kereskedő előtt rendszerint nem áll nyitva); mindazoknak, akiknek a kereskedése olyan intenzív és üzletszerű, Grúziából végzett tevékenység, hogy grúziai forrásként (20 %) lehetne besorolni; azoknak, akik valódi költözés nélküli HNWI-illetőségben bíznak (költséges feltételek, és a puszta papír a D-A-CH országokkal szemben nem pótolja a tényleges életközpontot); az 1 %-os vagy azt meghaladó részesedések tulajdonosainak, illetve a nagy ETF-/alappozíciók tulajdonosainak, amelyek a német/osztrák kiköltözési adóztatást váltják ki (2022 óta kamatmentes határozatlan idejű halasztás nélkül, csak 7 éves részletekben); a fennmaradó jelentős belföldi érdekeltséggel rendelkező németeknek (az § 2 AStG a célországban alkalmazott 0 % esetén jellemzően alkalmazandó); valamint mindazoknak, akik uniós szabad mozgást keresnek. Aki csupán papíron szeretne lakóhelyet, de ténylegesen a D-A-CH országokban marad, az ottani korlátlan adókötelezettséget egyébként sem szünteti meg.

Az összes adat állapota: 2026. július. A bemutatás a területi elvet (a külföldi jövedelem magánszemélyeknél 0 %, a grúziai forrásból származó jövedelem 20 % egykulcsos adó), a pénzügyi/értékpapír-ügyletek kizárását az 1 %-os Small Business státuszból (forgalmi határ 500 000 GEL, az értékpapírokból származó tőkenyereség nem számít forgalomnak), a 183 napos és a HNWI-illetőséget (3 millió GEL feletti vagyon, illetve 200 000 GEL feletti jövedelem, legalább 500 000 USD értékű grúziai vagyon, kapcsolódás tartózkodási engedély vagy 25 000 GEL forrásjövedelem révén), a kripto kezelését és a DBA-státuszt tükrözi a D-A-CH országokkal szemben. Nem minősül adótanácsadásnak – kiköltözés előtt egyedi szakmai vizsgálatot kell kérni, mert a grúziai forrásbesorolások és a HNWI-küszöbök változhatnak.

• Andersen in Georgia — Capital Gains Tax in Georgia (területi elv, 2 éves mentesség): https://ge.andersen.com/capital-gains-georgia/
• Andersen in Georgia — Georgian Tax Residency Rules for Individuals and Businesses (183 nap): https://ge.andersen.com/georgian-tax-residency-rules/
• Andersen in Georgia — High Net Worth Individual (HNWI) Tax Residency in Georgia: https://ge.andersen.com/hnwi-tax-residency-georgia/
• Andersen in Georgia — Small-Business Status in Georgia (1 % Tax Regime): https://ge.andersen.com/1-tax-regime/
• Gegidze — The Full List of Prohibited Activities That Nullify Georgia's Small Business Status: https://www.gegidze.com/post/the-full-list-of-prohibited-activities-that-nullify-georgia-s-small-business-status
• Gegidze — Tax-Free Income Streams: Capital Gains, Interest and Foreign Rental Income in Georgia: https://www.gegidze.com/post/tax-free-income-streams-legally-exempting-capital-gains-interest-and-foreign-rental-income-in-geo
• Forbes Georgia — Georgia's 2025 HNWI Tax Residency Certificate: https://forbes.ge/en/georgia-s-2025-hnwi-tax-residency-certificate-become-a-tax-resident-without-spending-a-single-day-in-the-country/
• Georgia Expats — Taxes in Georgia: The Complete Expat Guide (2026): https://georgiaexpats.com/guides/taxes/
• PwC Tax Summaries — Georgia, Individual Taxes on personal income (20 % egykulcsos adó, területi elv): https://taxsummaries.pwc.com/georgia/individual/taxes-on-personal-income
• Bundesfinanzministerium — Németország–Grúzia DBA (2006. június 1., hatályban; később jegyzőkönyvvel kiegészítve): https://www.bundesfinanzministerium.de/Content/DE/Standardartikel/Themen/Steuern/Internationales_Steuerrecht/Staatenbezogene_Informationen/Laender_A_Z/Georgien/2007-08-13-Georgien-Abkommen-DBA.html
• UN Treaty Series / BMF Österreich — Ausztria–Grúzia DBA (aláírva 2005. április 11., hatályba lépett 2006. március 1.): https://www.bmf.gv.at/en/topics/taxation/double-taxation-agreements/the-austrian-tax-treaty-network.html
• Swiss Federal Tax Administration (ESTV) — Double taxation agreement Switzerland–Georgia (2010/2011): https://www.estv.admin.ch/estv/en/home/international-fiscal-law/international-by-country/sif/georgia.html
• Gesetze im Internet — § 2 AStG (kiterjesztett korlátozott adókötelezettség): https://www.gesetze-im-internet.de/astg/__2.html
• Gesetze im Internet — § 6 AStG (kiköltözési adóztatás, 7 éves részletfizetés Abs. 4): https://www.gesetze-im-internet.de/astg/__6.html
• Rödl & Partner — Niedrigsteuerland / Belastungsvergleich (§ 2 AStG): https://www.roedl.de/themen/wegzug-aus-deutschland-besteuerung/beschraenkte-steuerpflicht-niedrigsteuerland-niedrigsteuergebiet-belastungsvergleich